Szilágysomlyó

Szilágysomlyó város Romániában, Szilágy megyében fekszik. A két település 1995-ban írt alá testvérvárosi megállapodást egymással, azóta a két település kölcsönösen részt vesz egymás kulturális rendezvényein. Szilágysomlyó a Magura hegység lejtőjén, domborulatainak aljában a Kraszna folyó partján elterülő város. A természettől ritka szépséggel megáldott település, amely a Báthori fejedelmeket adta: Partium szerves része, a környék kulturális központja, a Szilágyiak városa.

Poprád (1980)

A város a rajta keresztülfolyó folyóról kapta a nevét. Szepesség egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központja: Poprád. Egyben a tátrai turizmus kiindulópontja is. Már az őskorban lakott hely volt, a tatárjárás előtt jobbára szlávok lakták. A város a rajta keresztülfolyó folyóról kapta a nevét.A mai Poprád négy, a XX. századig önálló kisváros egyesítésével létesült: Szepesszombat, Felka, Sztrázsa és Mateóc.

Keuruu (1983)

Finnország nyugati részén helyezkedik el, lakosainak száma 12000 fő, területe 1430 négyzetkilométer, amelyből 170 négyzetkilométer vízfelület; összesen 316 tó van Keuruban. Közülük legnagyobb a Keurusselka, melyen nosztalgia gőzhajó szállítja az utasokat. A városban van Közép Finnország legrégebbi temploma, és itt található egy 7 hektáron elterülő vasúttörténeti múzeum is.

Szentegyháza (1994)

A testvértelepülések közül az egyik leghosszabb múltra tekint vissza a szentegyházi, ugyanis a két település több mint 20 éve írta alá együttműködési megállapodását. A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton található, a Központi Hargita déli előterében. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 7265 lakosából 7193 magyar, 60 román, 7 német és 5 cigány. Magyarok által legnagyobb arányban lakott város Romániában, 860 m-es magasságával Hargita megye legmagasabban fekvő városa, sőt a legmagasabban fekvő magyar város a világon

Barót (1997)

Barót településével Szarvas testvérvárosi kapcsolata immáron 19 évre nyúlik vissza. A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye, Mikósvári járásához tartozott. Ma azonban Kovászna megyében, Erdővidéken található a bányaváros. A Baróti-medence központi településén áthalad a Barót-patak, így a kisvárosnak gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak. 1910-ben 2531 lakosából 30 kivételével mind magyar, 2002-ben pedig 9670 lakosából 9271 magyar. Városi rangra 1968-ban emelkedett.

Malacky (2000)

Szarvas 2000 óta tart testvérvárosi kapcsolatot a hozzá hasonlóan nagyjából 18000 lelket számláló Malacky városával. A település még birtokként 1206-ban II András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá a harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Malacka (szlovákul Malacky) város Szlovákiában a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye, Pozsonytól 36 km-re északra fekszik. Neve a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.

Wushi (2009

A város  története már 3000 éves, Dél Kínában Shainghaitól 128 kilométerre északnyugatra fekvő nagyváros. Területe 4758 négyzetkilométer, lakóinak száma több mint 4,5 millió. A város már a XIX. században is az egyik legforgalmasabb kikötőváros és textilipari központ volt.

 

Bucine (2012)

Bucine település Olaszországban, Toszkána régióban, Arezzo megyében. Lakosainak száma 10 066 fő. Bucine Civitella in Val di Chiana, Gaiole in Chianti, Monte San Savino, Montevarchi, Pergine Valdarno, Rapolano Terme és Castelnuovo